Híreink

A római katolikus egyház a nyári hónapokra is megállapít főünnepeket, így augusztusra is. Ezek a naptári ünnepek abban különböznek az év más mozgó egyházi ünnepeitől (pl. a húsvéttól), hogy minden évben a naptári év ugyanazon napjára esnek. Augusztus hónapban két ilyen főünneppel találkozhatunk:
- Augusztus 15.: „Szűz Mária Mennybevétele (Nagyboldogasszony)” főünnepe, mely ez évben szerdai napra esik;
- Augusztus 20.: „Szent István Király, Magyarország Fővédőszentje” főünnepe; mely ez évben hétfői napra esik, nemzeti ünnep és munkaszüneti nap.

Augusztusi főünnepek tartalma:

1. Augusztus 15.: „Szűz Mária Mennybevétele (Nagyboldogasszony)” főünnepe:
„Felvétetett Mária a mennybe, örvendezik az angyalok serege”.
A római katolikus egyház Krisztus misztériumait egy év leforgása alatt megünnepelve, egyúttal megkülönböztetett szeretettel tiszteli Szűz Máriát, Isten boldog édesanyját is, mert ő elszakíthatatlan kötelékkel vesz részt Fiának üdvötszerző művében. Nagyboldogasszony napja a római katolikus egyház legrégibb és legnagyobb Mária-ünnepe, hazánkban ez a nap Szent István óta parancsolt ünnep a római katolikusok számára. Magyarországon ez a kiemelt ünnep 1948-ig munkaszüneti nap volt.
Az ünnep leglényegesebb tartalma egy mondatba sűrítve: felvétetett Mária a mennybe, örvendezik az angyalok serege. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn, 1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi: a Szűzanyát földi életének befejezése után Isten egyedülálló módon megdicsőítette azzal, hogy testét is az égbe emelte, és a Szűzanyának ez az ünnepe azt kell jelezze számunkra, hogy a feltámadás után testünknek is része lesz az örök boldogságban.
- A Nagyboldogasszony napi szentmiséket a hívek és az érdeklődők augusztus 14-én kedd este 18:00 órakor a Nagytemplomban, valamint augusztus 15-én szerda délelőtt 8:30-kor a Nagytemplomban és szerda este 18:00-kor az Óvárosban látogathatják.

2. Augusztus 20.: „Szent István Király, Magyarország Fővédőszentje” főünnepe, nemzeti ünnep:
„Isten, hazánkért térdelünk elődbe.”
Augusztus 20. az egyik legősibb magyar ünnep, Szent István király ünnepének napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapja. A magyarság és a keresztény hit világának találkozását és összefonódását a magyar nép egyetlen uralkodó személyéhez köti; az első magyar királyhoz, az államalapító Szent Istvánhoz.
A Magyar Katolikus Püspöki Kar által kiadott misekönyv szerint a hívek ezen a napon azért is könyörögnek, hogy „az Úr:
- áldja meg népünk szorgalmas munkáját, hogy békében és jólétben éljen,
- áldja meg gyermekeinket és ifjúságunkat, a magyar jövő zálogát,
- tartsa távol hazánktól a természeti csapásokat, és segítsen mindenkit emberhez méltó életre.”
A misekönyv eukarisztiához (oltáriszentséghez) fűzött magyarázata szerint „magyar kenyeret, magyar bort, magyar szívet teszünk az oltárra; Szent István közbenjárása kíséri imánkat, hogy ez az áldozat mentsen meg minden magyart a rossztól”.
- A Szent István napi szentmise augusztus 20-án hétfő délelőtt 8:30-kor a Nagytemplomban látogatható.

Az augusztusi főünnepek szentmise időpontjai összefoglalva:

Tisztelettel kérjük a Dunaújvárosi Sajtóorgánumokat és Hírcentrumokat, hogy a fent részletezett információknak lehetőségükhöz mérten – előzetesen is – publicitást (hírértéket) adni szíveskedjenek a dunaújvárosi közvélemény tájékoztatása érdekében.

A fentebb leírtakról – szükség esetén – további információt Baltási Nándor dunaújvárosi plébános atya nyújt a Dunaújvárosi Sajtóorgánumok és Hírcentrumok számára az alábbi elérhetőségein:
Mobil: 06-30-335-64-17
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Dunaújváros, 2018. augusztus 5.

Köszönettel:
Dunaújvárosi Római Katolikus Plébános (Baltási Nándor) nevében és megbízásából:

dr. Fekete Gábor Lajos - kántor/orgonista
(Dunaújváros Római Katolikus Plébánia)
s.k.